Van egy virágbolt, ahol a nap bizonyos szakaszaiban néha annyi kutya van, hogy a vevők szinte már kiszorulnak. De megértőek, és türelmesen megvárják, amíg minden eb megkapja a jutifaliját, simogatását.
Ugyanis a Pozsonyi út 42-ben egy olyan üzlet van, ahol Magdi és Évi hosszú évek óta a legnagyobb szeretettel látják vendégül a sétájukat boldogan megszakító ebeket. A legtöbb négylábú már a saroktól húzza a gazdáját, hogy minél hamarabb érjenek oda. Mert ott nagyon szeretik őket, mindig van valami jutalomfalat, jó a hangulat és a haverok is ott szoktak lenni. Van olyan kutty, aki speciális diétán van, annak külön dobozban van a megfelelő tápja. Évieknek erre is van gondja. Van, amelyik drágaság csak tálkából hajlandó megenni a kekszet, ezért neki félre van téve egy névre szóló virágalátét. Mert hát virágboltról van szó, vagy mi a szösz…
Az persze természetes, hogy mindig van friss víz. És az is, hogy mindegyik ebet őszinte szeretettel fogadják itt. És most nem 2-3 kutyáról beszélünk, hanem huszon-harminc ebről. Persze nem egyszerre vannak jelen, de kb. ennyien járnak oda visszatérő vendégként, szinte minden nap.
Néha megkérik a „lányokat”, hogy hadd maradjon addig ott a kedvenc, amíg beugranak a csekkekkel a szomszédos postára. De néha csak azért marad ott egy-két kutya, mert imádnak ott lenni. Sőt van olyan is, akinek már nem él a kedvence, de mégis bemegy beszélgetni és a régi kutyahaverokat meglapogatni…
Ez a virágbolt a sétáltatási időben (naponta háromszor, négyszer) átalakul egy kutyakávézóvá, ahol a gazdik traccsolnak, néha kávét is kapnak, a négylábú kedvencek pedig megbeszélik egymás közt, hogy mi történt aznap, mindezt finom kekszek majszolása közepette.
Egyszóval a Pozsonyi úti virágbolt valóban egy darab kutyamennyország. És ezt hiteles forrásból tudom. Mi is odajártunk Puszedlivel. Ma már „csak” a baráti kötődés miatt megyek. Mert ez egy örök kapcsolat.
A kutyahelyzet így igaz a Pozsonyi úton , virágoséknál: Magdinál és Évinél! Ezt magam is nap mint nap a fent látott kiskutyámmal, Lilivel ezt tapasztalom./Ő az akinek külön tányérkája van./ Köszönet Nekik és Heninek, aki ezt közre adta.Zsófia