A kutyák jelentős része kifejezetten fél a gyerekektől. Félelmükben sokan agresszívek lesznek, pl. ugatnak, míg mások a kisgyerek láttán fülüket, farkukat behúzva menekülnek.
Mi is az, ami ennyire félelmetes?
1. A félelem leggyakoribb oka az ismeretlentől való félelem
Fél a kutya, mert nincs a családban gyermek, így ezt a „jelenséget”, „képződményt” nem ismeri. Azokban a családokban, ahol a kutya kisgyermekkel nő fel, általában nem jelentkezik ilyen probléma.
2. Másképp mozognak
A gyerekek mozdulatai egy kutya számára sokkal gyorsabbak és kiszámíthatatlanabbak, mint a felnőtteké. Garantáltan nagyon félelmetes a kutyának, amikor egy gyerek a kismotorjával száguld felé, hogy megsimogassa. Kedvencünk soha nem látott még kismotort, gyereket is csak ritkán, neki egy ilyen mozdulatsor a teljes támadással ér fel.
3. Magasabb a hangjuk
A gyerekek hangja is teljesen más, mint a felnőtteké. Beszédük sokszor még egy felnőtt számára is kiabálásnak tűnik. Mi persze tudjuk, hogy ez mikor az öröm jele és mikor a veszélyé, de a kutya számára ez nem ilyen egyszerű.
Mire figyeljünk szülőként?
Ha nincs a családban kutya, de gyermekünk nagyon szereti őket, akkor próbáljuk neki elmagyarázni, hogy vannak kutyák, akik félnek tőle. Mindig kérdezzük meg, hogy meg lehet-e simogatni az adott ebet! Figyeljünk oda, hogy a gyerek minél nyugodtabban közelítse meg a kiszemelt négylábút, sosem hátulról, ahonnan nem számít a közeledésre. Így sokkal nagyobb esélyünk van rá, hogy a simogatási akció sikert arat, és egyik fél részéről sem lesz semmiféle probléma.
Gazdiként mi a teendőnk?
Ha látjuk, hogy egy gyermek közelít a félős kutyánkhoz, szóljunk neki, hogy várja meg, míg megfogjuk kedvencünket, és csak ezt követően simogassa meg. Agresszív eb esetében kerüljük az ilyen helyzeteket, és mindenképpen keressünk fel kutyakiképzőt. Semmilyen helyzetben nem megengedett, hogy a kutyánk bárkire rátámadjon. Mi is legyünk partnerek, segítsük a gyerekeket a simogatásban. Mutassuk meg neki, hogyan nyúljon kedvencünk felé, magyarázzuk el, hogy mitől ijed meg, és hogy mire érdemes odafigyelni.
Fotó: Vedres Hajni