A hatékonyság tekintete

2015. 10. 07.    --

Jogos a kérdés, hogy hatékonyság tekintetében mennyire eredményes a liberális kutyanevelés, mennyire működik a javaslatok és parancsok vegyes rendszere, mint ahogy az is teljesen legitim felvetés, hogy érdemes-e éjszaka erdőbe menekülni egy emberevő bohóc elől, bár utóbbi szétfeszítené ezen értekezés kereteit, ilyeténképpen válaszra hiába várnak. Az ebtrenírozás azonban tökéletesen ideillő, úgyhogy most kicsit a tapasztalatokról.

Bojtos domináns kutya, és ezen az ivartalanítás sem változtatott, meggyőződése, hogy ő a világ ura, és ezt argentin dogokkal is el tudja hitetni, úgyhogy lehet benne valami, bár kétségtelen, hogy néha mellényúl, és olyankor egész éjszaka vigasztalni kell, mert kilyukad.

A kritikus szituációkban viszont hatékony a parancs, még ha behívni nem is sikerül mindig, lelassítani legalább igen, és a klasszikus „ha menekül a gazdád, menekülj te is!” módszert alkalmazva általában elkerüljük a konfliktusokat. Nyilván nem mindegyiket, de ha az arányokat nézem, a szabad akarat és a biztonságos egymás mellett élés arányát, akkor értelmes megoldást találtunk, még ha erről Bojtosnak néha más is a véleménye. Ilyenkor elmagyarázom neki, hogy ő egy oktalan állat, ami a legkevésbé sem igaz, hiszen oka van ezer, de jelen esetben az oktalant az okos ellentéteként használom. Okkal.

A dominanciában nincs kompromisszum, az irányokban igen, tehát sohasem ragaszkodom mániákusan egyetlen útvonalhoz sem, és az eb él is ezzel a lehetőséggel, bár amikor teljesen eltávolodunk otthonunktól és jégdara szemerkél, rendszeresen átgondolom ezen gyakorlatomat. Felülvizsgálom, de nem változtatok.

Szerencsére nem kerültünk még közvetlen életveszélybe, mert akkor a parancsuralom a legmegbízhatóbb módszer, de abból indultam ki, hogy az életveszély (és most elsősorban Bojtos életére gondolok) elővigyázatossággal és odafigyeléssel elkerülhető, bár ez kétségtelenül nagyobb figyelmet és folyamatos jelenlétet követel.

A tökéletesen idomított kutya kényelmesebbé teszi a gazdája életét, de unalmas.

A tökéletlenül idomított kutya melósabb, de szórakoztatóbb.

Jó tudni, hogy azért engedelmeskedik nekünk az eb, mert így döntött, és nem azért, mert nincs más lehetősége. Figyelembe véve persze, hogy a csaj kutyák alapból jobban idomulnak, ráadásul ez az egész fajtánként más és más eredményre vezet, így aztán csak annyit jelenthetek ki biztosan, hogy Bojtos és a mi esetünkben ez egészen jól működik, tehát ebből ne vonjanak le általános következtetéseket, mint ahogy én sem teszem.

Nincs szabály, és még ezt is rendszeresen gyöngítik a kivételek.

Címkék: , ,

1 hozzászólás

  • Varga Ferencné szerint:

    A 6.és a 7. bekezdésben írottak tökélesen igazak ! A kutyák családtagok ! Üdv Judit

Szólj hozzá

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ellenőrzőkód *

Töltés...