Annyira megrettent a lehetőségtől, hogy esetleg nem csak a házba jöhet másik kutya, de akár a lakásba, sőt, az íróasztal alá is, hogy amíg feldolgozta ezt, csak álldogált a futtatón és bizalmatlanul méregette az összes többi ebet, mint számba jöhető konkurenciát, potenciális jelöltet a betolakodásra. »
Amikor valakinek (de teljesen felesleges elrejtenem ebem az általános alany mögé, mert persze Bojtosról van szó) negyvenhat hektáros játszótere van, ahol csak elvétve találkozik más kutyákkal, akkor elég nehéz átszoknia a Moszkva térre, mert itt egyedül is falkában jár, akár akar, akár nem. »
Jogos a kérdés, hogy hatékonyság tekintetében mennyire eredményes a liberális kutyanevelés. »
Mielőtt a Kutyatenyésztők Birodalmi Szakszervezete elmagyarázná, hogy nem úgy van, ahogy én tudom: sietve leszögezem... »
Az átmeneti időszakoktól tartottam eleinte, ősszel be a városba, tavasszal ki az erdőbe, és mindenhol más szabályok, más környezet, »
Bojtos kifejezetten neheztel, amikor az orrát finoman megbököm, pedig óvatos vagyok, szeretettel és illő tisztelettel csinálom. »
Amikor arról értesülök, hogy gyermeket hagytak a tűző napon parkoló kocsiban, mindig újabb száz évvel meghosszabbítom azt a várakozási periódus, míg kialakul valami nagy közös értelem ezen a bolygón, ahol majd a kocsiban hagyott kutyák, gyerekek, nagymamák olyan kirívó borzalmak lesznek, mint manapság egy közepes népirtás. »
Bojtos erdei kutya, ami abból is látszik, hogy kiválóan elboldogul egyenetlen terepen, és több vaddisznót látott, mint tűzcsapot. »
A körülmények összejátszottak ellenünk, mivel a borz elhallgatott, Bojtos pedig végleg birtokba vette. »
Erre az elhatározásra ma hajnalban jutottam, és azonnal szavakba is öntöttem, feleségem legnagyobb örömére: a borznak mennie kell! – mondtam neki, ő pedig azt válaszolta, hogy mmmmmm. »
Valamennyien ismerjük a ne simogass, adjál enni! tekintetet, és a most alszom, de azért nagyon szeretlek lehunyt szemű farok billegetést, de most egy olyan jelenségről írok, amitől rendszeresen leküzdhetetlen életkedvem és jó hangulatom támad... »
Milyen szerencsés a városi ember, hogy kutyával is csak akkor találkozik, ha akar, macskával kizárólag a rendkívül szimpatikus szomszéd néninél... »
