Odakint hideg van, ez a bulldog kirándulóidő.
Szokott-e kirándulni az angol bulldog?
Jónás – akiről most írok – például szokott. Bár nem ez a fajta legjellegzetesebb tulajdonsága, a rendszeres testmozgáshoz szoktatott, ifjú angol bulldog remekül veszi az akár 20 km-es túrát is, megfelelő hőmérsékleti viszonyok mellett. Így lehet, hogy Jónás – az unokatesóm kutyája – mindig jön velünk kirándulni télen és a hűvösebb napokon. Nyáron inkább a hullámokat kergeti a tatai Öreg-tónál, és a hosszabb távokat kihagyja, mivel hamar kimelegszik és elfárad.
De szokott-e versenyt futni az angol bulldog?
Mivel a válasz egyértelmű nem lenne, ezért az unokatesómnak természetesen muszáj volt bebizonyítania az ellenkezőjét. Így történt, hogy elkísérték az ismerős agárcsaládot az Alsónémedi Agárparkba, ahol fajtától függetlenül – a megfelelő nevezési díj ellenében – ki lehetett próbálni bármilyen kutyát a coursing pályán.
Jónás ment, nevezett, és a maga módján győzött is. A bulldogokban egyáltalán nincs vadászösztön, de házőrző ösztön azért akad. Így miután sikerült felhergelni a nyuszival és az elstartolt, vadul utána vetette magát! Egészen az első kanyarig kergette, ám ott, amint kikerült a látómezejéből, és úgy vélte, az ellenség már a portán kívül van, elégedetten visszabaktatott a gazdájához.
Mérhetetlenül büszke vagyok Jónásra, még ha nem is lesz világbajnok nyuszikergető soha, mert ezek után tudom, hogy bármelyik betörőtől megvédene, sőt azt is tudom, hogy a világ végére is elgyalogolna velem. Persze csak télen.
Fehér S. Zsuzsa, Budaörsi Kutyabarátok Egyesülete