allatkínzás

Ha azt mondom, állatkínzás, a legtöbben megtört lelkű, agyonvert testű kutyákat, esetleg macskákat képzelnek maguk elé. Nem véletlen: a média annak függvényében karolja fel ezeket az ügyeket, minél inkább elborzasztanak. A hírérték növelésére törekvő tudósításoknak több járulékos hatása van: abban a hitben tartanak, hogy állatkínzást kizárólag kutyával s macskával szemben lehet megvalósítani, elhitetik, hogy az állatkínzás akkor valósul meg, amikor a kutya (macska) már alig bírja magát vonszolni, és a félretájékoztatott emberek így nem tudják, hogy egy-egy a médiában nem hangoztatott tettükkel, mulasztásukkal állatkínzást követnek el, aminek igen komoly következményei lehetnek.

Az állatkínzást kifejezetten két jogszabály tilalmazza s bünteti: egyrészről a gerinces állatok bántalmazását, a velük szemben alkalmazott nem megfelelő bánásmódot, kitételüket és elhagyásukat tilalmazza a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.), másrészről minden állat kínzását tilalmazza az állatvédelmi jogszabályok kódexeként használatos, az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (Átv.). Amennyiben valaki olyan tettet követ el, amit mindkét jogszabály tilalmaz, mindkét jogszabály megszegéséért vállalnia kell a következményeket.

 

A Btk. 244. § (1) bekezdése szerint „aki

  1. a) gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy gerinces állattal szemben indokolatlanul olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza,
  2. b) gerinces állatát vagy veszélyes állatát elűzi, elhagyja vagy kiteszi,

vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az állatkínzás

  1. a) az állatnak különös szenvedést okoz, vagy
  2. b) több állat maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza.”

 

A büntetőjogi tényállást megvalósító bántalmazás és bánásmód lehetséges áldozatának körét a jogszabály a fejlettség legmagasabb szintjén lévő, belsőszilárdító vázú állatokra szűkíti le.

A Btk. a lehetséges áldozatok körét a gerinces illetve a veszélyes állatokról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól szóló 8/1999. (VIII.13.) KöM-FVM-NKÖM-BM együttes rendeletben meghatározott veszélyes állatra szűkíti le. Célja  megelőzni az állat kiszolgáltatott helyzetbe hozatalát, valamint az ezáltal okozott veszélyhelyzet megelőzése.

A gerinces állat bántalmazása és a jogszabálysértő bánásmód nem a fizikai fájdalom vagy egyéb következmény (maradandó károsodás, elpusztulás) bekövetkezésével valósul meg. Amennyiben a cselekmény alkalmas arra, hogy az állatnak maradandó károsodását, elpusztulását okozza, a bűncselekmény befejezett, megvalósult. A bírósági gyakorlat szerint bántalmazásnak tekintendő minden erőszakos ráhatás az állatra, még akkor is, ha testi sérülést nem okoz. Az állatkínzás tehát már akkor megvalósul, amikor a még ép állat bántalmazását, vagy a nem megfelelő bánásmódját megkezdik.

A maradandó egészségkárosodás vagy pusztulás előidézésére alkalmas másik elkövetési magatartás, bánásmód fogalmába tartozik az állatra történő minden olyan fizikai ráhatás, vagy tartási, gondozási mulasztás, amely nem sorolható a bántalmazás körébe, mégis az állat szenvedését idézi elő. Mi lehet ez? Az állat éheztetése, valamilyen orvosi kezelés elmulasztása, amely mulasztás az állat maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozhatja. Tehát nem feltétlenül okozza azt, de alkalmas annak okozására.

A jogalkotó megköveteli a fenti magatartások indokolatlanságát. Kérdés az, hogy az állat maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozó bánásmód mikor lehet indokolt. A bírói gyakorlat szerint az indokoltságot pl. az állat támadásának elhárítása jelentheti, ugyanakkor az indokoltságot mindig esetenként kell vizsgálni. Amennyiben bántalmazás vagy a bánásmód alkalmas az eredmény kiváltására, és az eredmény – az állat pusztulása, vagy maradandó egészségkárosodása – be is következett, ezen körülmény a büntetéskiszabás során súlyosító körülményként értékelhető.

Speciális tényállás az állat elűzése, elhagyása, kitétele, tehát minden olyan magatartás, amelynek eredményeként az állat feletti birtokviszony megszűnik. Ezen magatartásokat mind a Btk., mind az Átv. tilalmazza, így az elkövetőnek viselnie kell mind a Btk.-ban, mind az Átv.-ben meghatározott következményeket.

Az állatkínzó tudata, szándéka vagy belenyugvása kiterjed arra, hogy tette illetve mulasztása alkalmas a törvényben tilalmazott következmény előidézésére. Nem szükséges, hogy azzal is tisztában legyen, hogy tettével bűncselekményt valósít meg. A jog nem tudása a felelősség alól nem mentesít.

A tényállás minősített eseteinek (Btk. 244.§ (2) bekezdés) megvalósítása esetén a jogalkotó nem követeli meg a szándékosságot. Mit jelent ez? Az állatkínzás minősített esetét gondatlansággal is megvalósíthatja az elkövető, amennyiben nem látja előre következményeit, tehát nem is viszonyul hozzá érzelmileg, de az állatnak különös szenvedést okoz, vagy legalább két állat maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza.

A különös szenvedés fordulat az átlagosat lényegesen meghaladó, rendkívüli brutalitással véghezvitt, illetve az állatnak testi épségében, szervezetében, viselkedésében az átlagosnál lényegesen nagyobb fizikai vagy pszichikai gyötrelmet okozó cselekmények esetében állapítható meg ez a minősített eset. Ilyen például, amikor a bántalmazás hosszan tartó, elhúzódó, vagy ha az állat szenvedése láthatóan rendkívüli mértékű.

Állatkínzás többségében ebek tartása, ebek elhagyása, elűzése, kitétele, éheztetése, teljes elhanyagolása, egészségkárosítása, mérgezése alapján merül fel. A macskák sokszor tömeges mérgezése már majdnem minden településen, kerületben megjelent, azonban a bizonyítása nem megoldott. A hatóságok, valamint az állatvédő szervezetek részéről is az a tapasztalat, hogy kevesebb az olyan eset, ahol az állatkínzót az ártás szándéka, a kegyetlenség vezeti (ezeket az eseteket karolja fel a média), az elkövetőket többségében a hanyagság jellemzi, és nem is gondolják, hogy nemtörődömségükkel megvalósítják az állatkínzás bűncselekményét. Mivel a jog nem tudása nem mentesít, a felelősséget mindenképp vállalniuk kell.

 

Mit tehetünk az állatkínzások mennyiségének csökkentése érdekében? Amennyiben bárki is az állat elhanyagolt tartását tapasztalja, azonnal jelentse be a jegyzőnek, mint állatvédelmi hatóságnak, a rendőrkapitányságnak, mint állatkínzás bűncselekménye esetén eljáró hatóságnak, vagy egyéb állatvédő szervezetnek.

 

A szerző állatvédelmi jogász.

 

Címkék: , , ,

8 hozzászólás

  • Kardos Szilvia szerint:

    És mi a teendő, ha nem reagál, nem jár el a jegyző? Ha kimegy és azt mondja, minden rendben, holott nagyon nincs?

  • dr. Nagy Csilla szerint:

    A jegyző felügyeleti szerve a a kormányhivatal, amely ha jogszabálysértést észlel, a törvényességi felügyelet körében legalább harminc napos határidő tűzésével felhívja az érintettet annak megszüntetésére. Az érintett a felhívásban foglaltakat köteles megvizsgálni és a megadott határidőn belül az annak alapján tett intézkedéséről vagy egyet nem értéséről a kormányhivatalt írásban tájékoztatni.

  • Együtt Az Állatokért Állatvédő KHE szerint:

    Tisztelt dr Nagy Csilla!

    A debreceni Együtt Az Állatokért Állatvédő KHE nevében szeretnénk Öntől tanácsot kérni néhány folyamatban lévő üggyel kapcsolatban, mert sajnos nem történik előrelépés, pedig minden lehetséges eljárást, határidőt kivártunk már.
    Kérhetnénk Öntől egy e-mail címet vagy telefonszámot, ahol tudunk beszélni?

    Köszönjük!

  • Holoda Márta szerint:

    Tisztelt Dr. Nagy Csilla!
    Egy kedves ismerősöm kistestű pincsi fajtájú kutyája elkapta a szomszéd egy csirkéjét.A szomszéd erre háromszor belerúgott teljes erőből, majd átdobta a kerítésen.A kutya nagyon összetört,beteg lett,állatkórházba került.Még nem tudható, milyen következményei lesznek a sérülésnek. Milyen jogi lépést tehetnek a gazdái?Köszönöm válaszát.

  • Szentpálné Herold Karolina szerint:

    Tisztelt Dr Nagy Csilla!
    Állatok bántalmazása esetében van e el évülesi idő? Meddig lehet jelenteni az esetet?
    Köszönöm válaszát!

  • dr. Nagy Csilla szerint:

    Kedves Klára, elévülés helyett bizonyíthatóságról beszélnék.. minél régebbi az eset, annál kevésbé bizonyítható…

  • Harsányi Kalin szerint:

    Kedves Nagy Csilla
    Van egy kedves szomszédom mely állatbarátnak tartja magát és annyira szereti a macskákat hogy bármilyen macska ha be megy az udvarára rendszeresen kövekkel dobálja őket néha a kisgyereke szeme láttára és a felesége is ezt teszi rendszeresen. Sajnos néha az én macskáim is áldozatai ennek az “állatbaráti” viselkedésnek. Jogi szempontból mi lenne a teendő? Köszönöm

  • Schill Robi szerint:

    Kedves Nagy Csilla!
    Február elején egy reggel a Pilisi Parkerdő területén kirándulók és kerékpárosok számára is szolgáló sikárosi erdei úton
    – ahol max 30 km/ó a megengedett sebesség – egy a Parkerdőnek dolgozó teherautó kb. 70-80 km/ó sebességgel száguldva
    a pórázon vezetett labrador kutyánkat elütötte, majd lassítás nélkül cserbenhagyva bennünket továbbhajtott.
    Aznap az ügyeletes klinika egy kisebb műtétet hajtott végre, másnap egy 4-5 órás műtéttel (combcsontfej csonkolás + duplalemezes rögzítés)
    valamennyire helyretették a medencéjét.
    A baleset másnapján bejelentettem a rendőrségen a történteket, amelyről ezen héten kaptam határozatot, hogy mivel személyi sérülés nem történt, az eljárást lezárták.

    Kérdésem, hogy ez az eset nem meríti-e ki az álatkínzás esetét,
    illetve hogyan kaphatok segítséget a fellebezéshez,
    vagy egyáltalán hogyan lépjek tovább.

    Kutyánk kezelése eddig már több mint 300eFt-ba került és még hónapokig szükség lesz utókezelésre.

    Köszönettel Schill Robi

Szólj hozzá

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ellenőrzőkód *

Töltés...